Fedélzeti Adatbázis Szerkesztő
A VULTRON VAS (Vehicle Application Support) fedélzeti adatbázis szerkesztő szoftver rendszer feladata az intelligens utastájékoztató rendszerrel felszerelt tömegközlekedési járművek működéséhez szükséges háttéradatbázis előállítása. Az előállított adatbázis különféle memóriakártyákon (flash), vagy egyéb kommunikációs csatornán keresztül (GPRS, WLAN) kerülhet a járművekre, ahol azt az utastájékoztató rendszer fedélzeti vezérlője értelmezi és az ebben tárolt információk alapján végzi el a különféle bemondásokat és kijelzéseket.
Egyes jármű és vezérlő típusoknál a hangbemondások vezérlését külön alrendszer végzi, és a hangadatok is külön memória kártyán (illetve egyéb csatornán keskeresztül) kerülnek a fedélzetre. A VAS rendszer alapvető célja, hogy a bemondásokhoz és kiírásokhoz szükséges adatbázis elkészítését megkönnyítse grafikus, felhasználóbarát környezetet biztosítva a hangok, a külső és belső kijelzőtáblák szövegeinek összeállításához. A szerkesztő rendszer lehetővé teszi egy teljes adatbázis alapoktól történő felépítését, valamint emellett támogatást nyújt az előzőleg használt egyéb rendszerek adatainak felhasználásához is. A teljes rendszer a szerkesztő mellett bizonyos segédfunkciókat ellátó (font-, kép- és hangszerkesztő, flash író) szoftvereket is tartalmaz.
Az intelligens fedélzeti rendszer elsődleges feladata a vizuális és hanginformációk eljuttatása a járművön utazókhoz, de emellett olyan jármű specifikus adatokat is folyamatosan gyűjt, mint a jármű földrajzi helyzete (GPS), egyes motor adatok vagy a jármű terheltsége. Az 1. ábrán látható a rendszer blokkvázlata.
A rendszer központi eleme a fedélzeti vezérlő, mely az önműködő fedélzeti rendszert vezérli. A fedélzeti vezérlő hajtja meg a kijelzőket, a fedélzeti hangbemondó rendszert, naplózza a jármű helyzetét és a jármű működési paramétereit. A fedélzeti vezérlő a rendszer legösszetettebb eleme, részletes bemutatása túlmutat ezen leírás keretein.
A vizuális információkat megjelenítő kijelzők RS485/VMX buszon keresztül kapcsolódnak a vezérlőhöz. A rendszer felépítése teljesen moduláris, a rendszerbe különféle számú (max. 32), más-más gyártótól származó és eltérő típusú kijelzők akár vegyesen is beépíthetők. Az eddigi beintegrált és tesztelt típusok a következő gyártóktól származnak: Vultron, Buse, FOK-GYEM, Alphavision, Aditech, AEG és Ameli.
A hangbemondások elvégzése a hangvezérlő feladata. A hangvezérlő egy belső adatbázisban tárolja a felhasználható hangfoszlányokat, és a fedélzeti vezérlő utasítására egy erősítőn keresztül játssza le azokat a hangosbemondó rendszeren keresztül.
A GPS vevő használatával a jármű pozíciója tetszőleges pillanatban meghatározható. A GPS és a rádiófrekvenciás kommunikáció számos összetett funkció megvalósítását teszi lehetővé. Ilyen pl. a járművek központi helyről történő nyomkövetése és állapotuk távoli megfigyelése, valamint a jármű adatok és frissítések vezeték nélküli fel- illetve letöltése.
1. ábra. A fedélzeti rendszer blokkvázlata (alapkiépítés)
A fedélzeti vezérlő és a hang vezérlő működéséhez szükséges adatbázisok (flash kártyák) a VAS (Vehicle Application Support) programrendszerrel készíthetők el. Az egyszerűbb karbantarthatóság és bővíthetőség érdekében a szoftver szintén moduláris felépítésű. A szoftver a Microsoft új .NET platformjára épül, mivel ez a modulok számára egyszerű integrációs lehetőséget biztosít és így egyszerű, átlátható rendszerstruktúra kialakítását teszi lehetővé. A .NET platform számos előre gyártott eszközt biztosít a rendszerintegrációhoz, és lehetővé teszi akár különböző programozási nyelvek felhasználásával elkészített modulok együttes használatát is.
A VAS rendszer fő alkotóeleme maga a Fedélzeti Adatbázis Szerkesztő, mellyel a különféle járműkonfigurációkhoz lehet adatbázisokat létrehozni. A konfigurációhoz tartozó adatbázis tartalmazza a hardver komponensek leírását (ide értve a GPS, a modem, a jegykezelő automata, stb. típusát, a fedélzeten található kijelzők számát, méretét és típusát, a hangosbemondó rendszer típusát), valamint a bejárandó útvonalakhoz és az ezek megállóihoz tartozó kijelzéseket és hangbemondásokat. Az adatbázisban találunk olyan adminisztrációs segédadatokat is, mint például az adatbázis azonosítója, létrehozásának ideje és a létrehozó neve.
Bár az adatbázis létrehozása elsősorban emberi interakcióra épül, nagy hangsúly helyeződik a feladatok minél nagyobb fokú automatizálására. Az egyes megállók és útvonalak neveit csak egyszer kell begépelni, szerepeljenek bár akárhány konfigurációban vagy kijelzőn, majd a bevitt nevek alapján sablonok segítségével a kijelzések önműködően elkészíthetők. A Szerkesztő fontos tulajdonsága, hogy nemcsak az alapoktól kezdve lehet vele adatbázist készíteni, hanem képes a régi rendszerek különféle formátumaiból és egyszerű szövegfájlokból is adatokat importálni az új adatbázisok elkészítéséhez. A megszerkesztett adatok nemcsak a saját, hanem más fedélzeti rendszerekkel kompatibilis formátumba is kiírhatók (igény szerint ezek a formátumok bővíthetők), lehetővé téve ezzel a fokozatos áttérést a különféle jármű hardverek között.
A szoftver fel van készítve többféle gyártó hardver eszközeinek támogatására, és a támogatott eszközök skálája igény szerint bővíthető. A program tetszőleges számú, átszerkeszthető karakterkészletet támogat, és több, különféle hangformátum kezelésére képes, beleértve a széles körben elterjedt .mp3 formátumot is.
2 ábra. Szoftver architektúra áttekintése
A 2. ábra a különféle adattípusuk áramlását szemlélteti a VAS szoftver rendszer blokkvázlatán. A funkciók nagy része a Fedélzeti Adatbázis Szerkesztőbe integráltan jelenik meg, de egyes műveletek végrehajtását (karakterkészlet és hang szerkesztés, flash kártya írás) külső programok végzik. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy az operátorok az általuk megszokott programokat használják.
A szoftver felépítése lehetővé teszi, hogy az adatbázis szerkesztéshez szükséges összes különféle művelet elvégzéséhez (karakterkészlet- és hang szerkesztés, flash kártyák készítése, tesztelés) egyetlen számítógép elegendő legyen. Lehetőség nyílik az adatbázisban található hangok és képek letöltés előtti tesztelésére is, ezek a számítógépen átnézhetők és visszahallgathatók.
3. ábra. A szerkesztő felhasználói felülete
A Fedélzeti Adatbázis Szerkesztő felhasználó barát, grafikus, Windows operációs rendszerre épülő felhasználói felülettel rendelkezik (3. ábra). Az adatbázisban található ismétlődések (redundanciák) elkerülése érdekében a háttéradatok és a konfigurációk szerkesztése elválik egymástól. Először is a teljes flottára vonatkozó háttéradatbázist kell létrehozni, majd a második lépésben ezeket az adatokat hozzá kell rendelni a különféle jármű konfigurációkhoz.
A háttéradatbázisban végrehajtott változtatások automatikusan megjelennek a konfigurációk tartalmában is, ami lehetővé teszi, hogy ha egy megálló neve helyesírási hibát tartalmazna, azt csak egy helyen kell kijavítani, és a változtatás az egész rendszerben önműködően tovább terjed.
A háttéradatbázis a megállók neveit, GPS pozícióját; a különféle járatok számát, kódját és a hozzájuk rendelt megállók sorrendjét, valamint a kijelzőkhöz rendelhető karakterkészleteket és képeket tartalmazza. A különféle hangfoszlányok és a belőlük felépülő hangflashek, valamint a hangszerkesztő (4. ábra) szintén a háttéradatok közé kerültek.
4. ábra. Hangflash készítése és tartalmának áttekintése
A fedélzeti adatok szerkesztése két lépésben jármű konfigurációnként történik. A konfiguráció egy-egy járműcsoport fedélzeti rendszerének fizikai felépítését tükrözi.
Első lépés a konfiguráció fizikai felépítésének megszerkesztése: be kell állítani a kijelzők méretét és típusát, valamint hozzá kell rendelni a konfigurációhoz a járművön felhasználható hangokat. Az 5. ábra a kijelző beállítását segítő képernyő felépítését mutatja, itt kell beállítani a kijelző típusát, nevét, VMX címét és a kijelzőhöz tartozó sablon felépítése is zajlik. A sablonok határozzák meg, hogy hogyan nézzenek ki, és hol helyezkedjenek el a különböző kijelzőkön a szövegek: beállíthatók a különféle mezők, az alapértelmezett szövegek, a karakterkészletek és a szöveg pozíciók.
5. ábra. A konfigurációhoz tartozó kijelzők beállítása
6. ábra. Járatok hozzárendelése a konfigurációhoz
A második lépés a háttéradatbázisban található adatok közül kiválasztott járatok hozzáadása a konfigurációhoz (6. ábra). Az újonnan hozzáadott útvonalakhoz tartozó kijelzőkhöz önműködően rendelődik a sablonokban beállított tartalom.
Bár a kijelzők tartalma alapértelmezés szerint a sablonok beállításaihoz alkalmazkodik, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden kijelzésnek egyforma jellegűnek kell lennie. Az alapértelmezett tartalom kijelzőnként, a helyi viszonyoktól függően (a kiirandó szöveg hossza, sok átszállókép a nagyobb csomópontokban) tetszőlegesen felülírható vagy módosítható.
Minden megállóhoz két hanglista rendelhető (7. ábra). A „következő megálló” hangok menet közben a megállóba érkezés előtt kerülnek bemondásra, míg a „megálló hangok” a megállóban az ajtó nyitásakor hangzanak el.
7. ábra. A megállóhoz tartozó hanglisták szerkesztése